Összesítve

A túra során ellátogatunk Tiszaigarra Kunmadarasra és végül Kunhegyesre. A túra hossza kb. 82 km.

Túraleírás

A Református Turisztikai Központból az első kijáraton először jobbra, majd balra kell fordulni. Ez az út (34. sz. főút) elvezet Tiszaigarig, ahol továbbhaladva elkerülik a falut, s a másik végén a táblával is jelezve a centrum felé kell haladni.
Itt Balra tartva a Petőfi úton eljutnak a református templomig, mely kb. 12 km-re fekszik a kiindulási ponttól. Ha ezt megtekintették a templom mögötti utcán jutnak el az Erdei úton az Arborétumig mely a templomtól kb. 750 m.

Igar neve először 1325 körül került elő az egri püspök irataiban, s a Tomaj nemzetséghez köthető. Hol Szabolcs, hol Heves Vármegyéhez tartozott a történelem során. A 18. század közepén egy időre elnéptelenedett. A Tisza szabályozásával a közvetlen vízpart a településtől eltávolodott.

A református templom a régi katolikus templom helyén épült fel, ami az 1720- évekre, a faluval együtt elpusztult, csak a romja maradt meg. Az építkezést az ellenreformáció akadályozta, s csak az 1780-as években valósulhatott meg a Széky család támogatásával késő barokk stílusban. A korabeli református templomokhoz hasonlóan egyszerű berendezésű, az eredeti berendezések találhatóak meg benne. A mellette lévő parókia felújításra kerül, táborok szervezésére is alkalmassá lett téve.

Tiszaigar fő látnivalója az arborétum, melyet Széky Péter földbirtokos kezdett el telepíteni 1867-ben, mint sétakertet. Később fia a két holdas területet kilenc holdra bővítette ki, melyen már nemcsak őshonos fák, cserjék is ültetésre kerültek. Fő látványossága a hatalmas mocsári ciprus erdő. A vizesárokon átívelő hidak még hangulatosabbá teszik a sétát.

Az arborétum mellett található hazánk egyik legöregebb fája a 400 éves Mátyás fa. Már az 1800-as évek katonai térképén is tájékozódási pontként szerepelt. Természetesen korából adódóan Mátyás királyhoz nem lehet közvetlen köze. A fát az arborétum kerítésének egyik kapujából tudják megtekinteni, illetve ha az Arborétum bejáratán túlhajtanak, a szántóföld felől is látható. De a fa megközelítése nehéz, valamint körbe is van kertíve.

Visszatérve a 34. sz főútra a következő célállomás a kunmadarasi református templom, mely kb. 14 km-re található.
A térség már a honfoglalás előtt is lakott terület volt, hunok, avarok, bolgárok, de még a római zsoldosok is megfordultak itt. A honfoglalást követően előbb az Üllő, majd a Tomaj nemzetség birtokába került. A község írásos nyoma a 14. század végén merült fel, ekkor kapta meg Madaras György jászkapitány, akinek a nevét is köszönheti.

A Nagykunságban, már korán, a török hódoltság előtt teret nyert a reformáció, Madaras 1546-49 között vált református településsé. A jelenlegi templom elődjének építése 1630-1633 között épült fel. Ezt a vályogból, nádfedéllel épített templomot százéves évfordulóján szerették volna nagyobbra és időtállóbbra építeni, de a bécsi udvar nem igazán szívlelte a kunokat, így nehezen adtak ki rá engedélyt. A legendák szerint ugyanekkor katolikus templomot is építeni akartak a községben, ráadásul ugyan arra a helyre, ahova reformátust. A hivatalban azt találták ki, hogy aki hamarabb ér a helyszínre, az építheti meg a templomot. Míg a katolikus pap a szekéren ülve hajszolta a lovakat, addig nótárius kifogta a legjobb lovat a fogatból, s ezzel neki sikerült – a madarasiak nagy örömére – elsőként megérkeznie. A templom 1768-ra épült fel. A 19. században több lényeges átalakítást végeztek rajta, ekkor nyerte el a kereszthajós formáját, tornyát magasították, kialakították a toronyőr szobáját és a körsétálót, majd bástyaszobát is alakítottak ki, ami a tűzőrségnek is helyet adott.
A kereszthajós kialakítás mellett a debreceni Nagytemplomra utal a szószék, a Mózes szék és az úrasztala. Jelenlegi formájában 2000 fő befogadására alkalmas. Az elmúlt években fejeződött be a teljes körű felújítása, amely után teljes szépségében tekinthető meg. Negyvennégy méter magas tornyából a környező településekig ellátni. Bár a belső rész is több helyen felújításra került – így a templom tornyába felvezető lépcső- a legtöbb régi berendezést megőrizték.

Ezen az úton továbbhaladva jutnak el Kunhegyesre, melynek a református temploma kb. 15 km-re található innen.
Kunhegyes írásos nyoma - akkor még mint Hegyesegyháza- 1311. évben fedezhető fel Károly Róbert egyik levelében. Később az egyház szó elmaradt, s csak Hegyes, majd a rajta átfolyó Kakat ér után Kakathegyes lett a neve. A végleges nevén 1552-től lelhető fel.
Eredetileg nem volt kun település, a XIII. században történt betelepülésük után adományozás és családi kapcsolatok kialakulása során került a birtokukba. A nagykunságot előbb a török, majd a tatár seregek dúlták fel, lakói szétszéledtek, majd 1700-ban kezdődött meg a tömegesebb visszatelepedés. Ezt megszakította az, hogy I. Lipót a Kunságot eladta a német lovagrendnek, így elveszítették önkormányzati jogukat, s emiatt a lakosság a mocsaras vidékre húzódott.
Mivel Rákóczi ígéretet tett a jogaik visszaállítására, jelentős bázisa lett a kuruc mozgalomnak. Ám 1705-ben újabb csapásként a rácok csaptak le a vidékre, s Rákóczi a rakamazi bortokaira költöztette a lakosság nagy részét. Innen 1711 után kezdtek visszaköltözni, s ez után a népesség folyamatosan nőtt. 1745-ben Mária Terézi engedélyével visszavásárolták a földjeiket és a település virágzásnak indult.


A reformáció a kunokat is hamar elérte, a XVI. század közepétől már a lakosság református lett. Templomát 1683-ban a törökök, majd 20 év elteltével a tatárok tették tönkre, így újat kellett építeni, melyet 1766-ban szenteltek fel. Ám a lakosság - Istennek hála – oly mértékben növekedett, hogy új, nagyobb templom építését határozták el. Az építkezés 1827-ben kezdődött, ám különböző okok miatt többször megakadt. Végül 1839-ben az a döntés született, hogy az eddigi tervekhez képest jóval nagyobb és szebb templom épüljön meg Hild József tervei alapján. Végül 1848-ban szentelték fel az Alföld katedrálisának is nevezett templomot, mely Magyarország második legnagyobb református temploma. A tornyokon elhelyezkedő csillagok magassága 47,5 m. A belmagassága 26m. Befogadó képessége 5000 fő, ülőhelyek száma 1200 fő. Kettős karzattal készítették. A tornyokba 4 harang került elhelyezésre.